Nálunk május 2. vasárnapja Anyák napja és pont úgy jött ki, hogy nem itthon ünnepeltük, hanem Regensburgban.
Férjjel kettesben.
Megható érzés volt azokon az utcákon sétálni, ahol 30 éve, frissen "disszidálva" Magyarországról, nap mint nap jártunk. Ott éltünk ugyanis 1 évig, 1980-ban költöztünk el, a szívünk szakadt meg.
Csodálatos város, 2006 óta a Világörökség részének van nyilvánítva.
Bementünk abba a templomba is ahol az esküvönk volt 1979 júliusában.
Szokatlan volt, hogy szinte mindegyik utca sétálóutca lett. Rengeteg kávézó, étterem nyílt, egymást érik, mind tele túristákkal, fiatalokkal, roppant hangulatos!
Barátokkal találkoztunk, akik 30 éve még 40 valahány évesek voltak,most meg a 80 felé járnak.
Este színházban voltunk, egy Bernstein operát néztünk meg. Másnap is rengeteget sétáltunk, finomakat ettünk, nassoltunk, kávéztunk.
Egyszóval gyönyörüüüü volt. Az idö is kedvezett nekünk. Hoztam pár képet is.
Nagyon régóta készülök Regensburgba. A háború alatt az édesanyámék ott éltek és tele van nagyon szép emlékekkel....
VálaszTörlésSzia Mirelle!
VálaszTörlésMindenképpen utazzatok el egyszer Regensburgba! Ha érdekel, van egy kellemes hotel címem is, 3 percre a dómtól.
Igen! Kérném szépen. :)
VálaszTörlésSzia! Miért költöztetek el?
VálaszTörlésMirelle itt a honlapjuk:
VálaszTörléshttp://www.karmeliten-hotel.de/
Nagyon gusztusos, ízlésesen berendezett hotel, komplett nem dohányzó!
Edit, férjem Stuttgartba kapott szerzödést az operába, Regensburg tulajdonképpen egy ugródeszka volt számára. A stuttgarti opera jobb kategóriába tartozik mint a regensburgi, muszáj volt váltani.
VálaszTörlésDe nagyon fájt. Sokáig tartott mire Stuttgartot megszoktam a "cukrosdoboz" után....
Nagyon drukkolok, hogy visszaköltözzetek! :)))
VálaszTörlésAncsám, én is;))
VálaszTörlés