Idén, 32 év után újra itthon ünnepeltük a Karácsonyt.
Premier volt, ugyanis 1978-ban még nem voltunk házasok és mindketten, külön,külön a szüleinkkel töltöttük a Szentestét.
1979-ben már mint férj és feleség álltunk kettesben, Regensburgban, távol a hazánktól, a fa elött.
Akkoriban még férjem volt a filmezö, egy egész szép felvételt csinált, összevágta a 79-es Szentestét pár régebbi fotóval a családról.
Hálás vagyok érte.
Nemrég másoltattuk át super 8-ról dvd-re,így megmutatom Nektek itt a blogomon.
Jót mosolyogtam amikor megnéztem a filmet, az egymásnak adott ajándékok annak idején micsoda újdonságok voltak:))
/A lakberendezésért elnézést kérek,nem saját otthon volt hanem bérelt és elfogadtuk úgy ahogyan volt, fiatalok voltunk;))/
Idén, 2010-ben szintén csak ketten ünnepeltünk, de most újra itthon, Magyarországon.
Szép volt, nem mondom, de azért az elmúlt 32 év Karácsonya nagyon hiányzik nekem, föleg azok az évek, amiket a kis/nagy gyermekeinkkel töltöttünk együtt..
Kedves Alchri!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy megosztottad velünk. Nekem még csak tizenévesek a gyerekeim, de már értem, milyen érzés lehet ez Nektek . Jó volt nézni a filmet,igazán meghatódtam.
Kedves Csicseri, nekem is újdonság ez a film,ezer éve nem láttam.
VálaszTörlésÉlvezzed a tizenéves gyerekeidet, olyan hamar elszáll az ember feje felett az élet, hogy borzalom.
Irigyellek;)
Nekem már huszonévesek....
Alchri, ez így még félig-meddig ismeretlenül is nagyon megható volt...
VálaszTörlésJó érzés lehetett ismét itthon ünnepelni.
Szemi, bizony az volt,24.-én délután egy nagyon szép "gyerekmisén" voltunk ahol gyerekek elöadták Jázus születéének a történetét.Megható volt. Abban a templomban,ahova mi is gyerekként sokat jártunk.
VálaszTörlés