Elköltöztünk.
Tulajdonképpen csak 8 évig laktunk ebben a házban, de mégis nagyon a szívemhez nött. Gyerekek kirepültek, nagy volt már kettönknek.
Viszonylag hamar, de nagyon intenzív munkával ürítettük ki, sok minden Magyarországra került, a gyerekek is elvittek egy csomó bútort, holmit, aminek pedig nem találtunk helyet sajnos kidobódtak.
Nem egyszerü 250 négyzetméterböl 70-be költözni......fordítva könnyebb:)
A kis lakás már az "öregotthonunk" lesz. Még a dobozok tetején élünk, de kezdjük megszokni az új környezetet, a szomszédok zaját és a "Kehrwochet":))) Minden héten más lakónak kell a lépcsöházat és az udvart, utcát takarítani. A konyhám 7,5 négyzetméterre fogyott a 20-ról, kicsi de szép, majd mutatok képeket róla. Minden elektromos gépet felújítottunk, sütö, kerámia lap, hütö, mosogatógép, mosógép. A legjobban hiányzik a kis spájzom, itt a konyhaszekrényeket pakoltam tele, szerencsére a lépcsöházban is van egy beépített szekrényünk ami sok edényt nyel el.
Összevágtam egy rövid filmet pár fotóból a régi házunkról. Emlékbe felteszem a blogomba.
Még nekem is megfacsarodott a szívem! Nem lehet könnyü! Kívánom, hogy sok örömötök teljen az új otthonban és legyetek ott is nagyon boldogok!
VálaszTörlésNagyon köszönöm Ancsika!
VálaszTörlésKedves Erika!
VálaszTörlésA fotókat nézegetve előjöttek a kedves emlékek, mikor meglátogattalak Benneteket ebben a szép házban pár éve. Tényleg nehéz lehet megválni tőle...
Messzire költöztetek erről a környékről? A gyerekek azért Stuttgartban maradtak?
Boldog Karácsonyt! Puszi Emese
Emese drága, nem költöztünk messzire, söt közelebb a centrumhoz, az opera 8 perc gyalog;) Természetesen itt is vendégünk leszel ha legközelebb jössz:) Kellemes ünnepeket kívánok szeretettel az egész családnak!
VálaszTörlés