Talán még emlékeztek a "régire", egyelöre még arról van fent itt, a blogomon egy kép.
Mondhatnám, hogy 99,5 % elkészült az új, piciny konyhám. Azért 99,5 % mert a mosogatógépem borítója még hiányzik, itthon van, de hiányoznak hozzá a csavarok amivel fel kell erösíteni és pár régi családi fotót szeretnék még felszögelni.
A piros konyhabútor szerelem volt az elsö látásra, az Ikeában leltem rá. Férjem keményen harcolt ellene, de a végén én gyöztem;))
Az ablakra a matrica, a roló, a csempe a tüzhely mögött, a kockás pvc padló is az én ötletem volt. Elötte laminát volt a földön, meghagytuk, csak beborítottuk.
Tegnap pedig felkerült az imádott csillárom ami eddig az elözö konyhámban lógott. Kérdéses volt, mivel nagyon nehéz, meg attól féltünk, hogy túl mélyre lóg és a hütöt majd nem lehet kinyitni töle, de minden sikerült és fent van:))
A fényes konyhabútort remekül lehet egy sima ablaktisztító szerrel pucolni, nem lesz csíkos, egyáltalán nem olyan érzékeny mint amilyennek gondoltuk.
Mutatok pár képet, még nem tudom melyik kerül majd fel a blogom nyitóoldalára, lehet, hogy nem is konyha lesz. Pár villanóval készült, pár nélküle.
Férjem ma megállapította, hogy nekünk van a legszebb konyhánk a városban;)) Az biztos, hogy én nagyon jól érzem magam benne.
A GU szakácskönyv sorozatomban van egy "Karib receptek" címü, abban találtam sok más jó mellett ezt a receptet pár éve.
